A magyar zászló
A szlovák határon az autópálya-matricás trafikban embertelen sor kígyózott, így vakmerően tovább hajtottam az OMV kúthoz, ahol 20 perces sorban állás után közölte velem a kutas, hogy a motoroknak grátisz a sztráda használat Csehország után immár Szlovákiában is. Hoppá! Nem elég hogy politikusaink jóslatai ellenére nem pusztultak ki az alacsony adóik miatt, de ingyen sztrádázhatom náluk, és remek 1,5 kilométeres alagutat is építettek Pozsony alá a MotoGP-s kirándulásaimat meggyorsítandó. Az autópályáik miatt azonban nem érdemes rögtön áttelepülni az északi szomszédainkhoz, mert a mieink minősége sokkal jobb.
A zápor kifele elmaradt. Motorral gyorsan ki lehetett érni a pályára, és a pénztáraknál is gyorsan haladt a sor, de Talma rendesen elbánt velünk. Először majd infarktust kaptunk amiatt, ahogy előzgették egymást Matia Pasinivel és Sergio Gadeával, majd a végén megszakadt a szívünk mikor még Lukas Pesek is elment neki.
Faubel elöl, majd Talma, Pasini és Pesek
Jól indult minden, Gabesz remekül rajtolt - pedig a mostani motorjával ez nehezen megy neki - és szépen kezdett elhúzni az első körben. Pasini ráragadt a nyakára, s ketten lógtak meg a mezőnytől. Pár körrel később a Petőfi szakállas olasz megelőzte Talmát, de kisvártatva sikerült visszavenni a helyet tőle. Ekkor már látszott, hogy nem sikerül majd lerázni a többieket, és szép lassacskán meg is érkeztek az üldözők, Gadea, Faubel és Pesek személyében. Kialakult egy ötös boly és nagyon izgalmas előzgetések következtek. Jobban örültünk volna egy sima rajtcél győzelemnek, de ha már így alakult, szurkoltunk keményen.
Három körrel a vége előtt Gadeának kigyorsításnál elment a hátsó kereke, és pont Talmácsi előtt perecelt egy hatalmasat. Gábornak nagy szerencséje volt, hogy ki tudta kerülni csapattársát. Azt hittük jelentősen le is marad, de pikk-pakk felzárkózott Pasinire, Faubelre és Pesekre. Félelmetes volt az utolsó pár kör, volt olyan, mikor négyen egymás mellett érkeztek meg egy kanyar bejáratához. Pasini egyszer még füvet is nyírt a rázókő mellett.
Talma köszöni a szurkolást
Kb. 250 ezer néző a három nap alatt
Az utolsó körben sikerült Talmának az élre állnia, ekkor természetesen már mindenki állva üvöltve bíztatta kedvencünket, de a végén Faubel becsusszant Gabesznak, őt követte Pasini s végül Pesek is. Hatalmas baki. A magyar tábor először elnémult, majd hosszú káromkodásba kezdett. Az átkokból jutott mind az első négy helyezettnek, mert ugye nem idegeskedni ment ki a magyar tömeg a remek edzésidőket követően, de ha már így alakult, és még a lábáról is lerágta az összes körmét, akkor legalább a dobogó csúcsára várta Talmát.
Pesek hatalmasat motorozott és harmadik lett az ötödik helyről rajtolva
A pálya mellől könnyen osztottuk az észt, hisz elkényeztetett már minket Gabi és mindenki GP-menőnek képzeli magát. A valóság persze az, hogy nagyon szoros az idei bajnokság, és nagyon nehéz a dolga Talmának az RSW Apriliáján a hasonló kvalitású 6-7 élmenő pilóta között.
Lorenzo elöl a nyakán Doviziosoval
A csalódottságunk leküzdésén sajnos következő két borzalmasan unalmas futam sem segített. A 250-eseknél a régi lemez pörgött ismét: a nyalókás világbajnok, Jorge Lorenzo meglép az Apriliáján, Andrea Dovizioso pedig lohol a nyomában a Hondáján. Andi végig a határon megy, keresztbe-kasul csúszik, de esélye sincs előzni, majd a végén elfogynak a gumijai és lemarad. A vezető kettős játékához már megszokott módon hátulról Alex De Angelis asszisztált. Az egyetlen változást a KTM-es Mika Kallio hozta, aki Alexet kilökve befutott harmadiknak. A negyedliteresek legizgalmasabb momentuma még a bemelegítésen zajlott, ahol az elcsúszott a gilerás Marco Simoncelli pályaközepén fekvő motorját telibe kapta az apriliás Taro Sekiguchi, aki szegény olyan súlyosan megsérült, hogy helikopterrel kellett kórházba szállítani.
A doktor melegít
A MotoGP-ben titokban a Doktor feltámadását vártuk, de a Yamaha és a Michelin egyre jobban távolodik a VB címtől. A Dottore még életében nem indult ilyen hátulról Brnóban, de győzött ő már sokkal hátrébbről is, így a hatodik hely még nem hessegette el a szurkolók reményeit. Üvöltve drukkolt sok-sok 46-os pólós, de Valentino Rossi szenvedett. Nagy nehezen megelőzte a ducatis Loris Capirossit, de pár körrel később Capirex visszavette a helyét, majd Vale mellett elment a suzukis Chris Vermeulen is, így végül hetedikként ért célba. Látszott rajta, hogy dühös, még csak nem is lassított a levezető körben a népes rajongó tábora előtt a C szektorban.
Stoner itt még a többiekkel
Csapattársa, Colin Edwards is sírni tudott volna, aki még a verseny elején kényszerült kiállni motorhiba miatt. A Doktor erőlködésén kívül más figyelemre méltó dolog nem történt. Casey Stonerre még mindig jó hatással van csinos felesége, a kiváló Ducati-Bridgestone páros nyergében indult és ment, mint a mérgezett egér. Félelmetes volt nézni élőben a dominanciáját. A Hondákon sokat fejlesztettek az amerikai futam óta, így már Dani Pedrosa és a tavalyi világbajnok, Nicky Hayden is meg van elégedve velük. A fejlesztések a Haydennek a harmadik, Pedrosának a negyedik helyre voltak elegendők a versenyen úgy, hogy fokozatosan maradtak le Stonertől.
John Hoppkins
Hogy ki lett a második? John Hopkins, kérem szépen! Hopper olyan csapat színeiben érte el élete legjobb GP-s eredményét, ami a múlt években még sereghajtó volt, és el akarta hagyni a versenysorozatot. A csapat nem más, mint a Suzuki. Az első fele a mezőnynek nagyjából azon a helyen ért célba, ahonnan rajtolt, így néha el-elbóbiskoltunk unalmunkban ebéd után a napos hegyoldalban.
Hazafelé megjöttek a záporok is, de összességében kellemes kiruccanás volt. Már csak a fíling miatt is megéri kimenni mindig. Jó érzés, mikor több a motor a pályához vezető utakon, mint az autó, a több ezer parkoló vas látványa pedig azokat is elvarázsolja, akik még soha nem ültek motoron. Kár, hogy Talma 10 ponttal visszacsúszott a második helyre, de hátra van még hat futam, és bármi megtörténhet. GO TALMA GO!
Csecsebecsék