Lényeg, hogy kör alakú legyen és a kör középpontjában lévő tengely körül el tudjon fordulni, tehát akár egy motor kerekére is nézhetünk úgy, mintha giroszkóp lenne.
Ha ezt a bizonyos kör alakú valamit megpörgetjük, onnantól fogva a forgó tömeg hatására a szerkezet tengelye - külső erőhatás hiányában - tartja az eredeti helyzetét. Ezt otthon is ki tudjuk próbálni: ki kell szerelni a bringánk első kerekét, és a tengely egyik végénél fogva fel kell lógatni a plafonra. Ezután, ha a tengely másik végénél fogva függőlegesbe hozzuk a kereket és jól megpörgetjük, akár el is engedhetjük a tengely fel nem függesztett végét, a kerék függőlegesben fog maradni. Minél gyorsabban pörög a giroszkóp és minél nehezebb, annál nehezebb kitéríteni eredeti helyzetéből.
És ezzel a tudással már nagyjából el is tudjuk képzelni mi köze van a giroszkópnak a motorozáshoz. Minél nehezebb a motorunk kereke és minél gyorsabban pörög, annál inkább egy irányba akar menni, nem akar mondjuk irányt váltani, vagy befordulni egy kanyarba, esetleg átfordulni egyik oldalról a másikra. Emiatt a giroszkóp effektus miatt használnak a versenymotorokon minél könnyebb kerekeket, hogy a versenyzőnek ne kelljen a nehéz kerékkel birkóznia, amikor valahogy meg akarja változtatni motorjának haladási irányát.
Művészien kivitelezett, "kötéltáncos" giroszkóp
A giroszkópot egyébként sok helyen használják. Egy tucatnyi giroszkópos eszköz segít a repülőgép autópilótájának tartani az irányt miközben mi hátul a kabinban éppen paradicsomlevet szürcsölgetünk, de giroszkópok segítségével tartják pontos földkörüli pályán az űrrepülőgépet is.
Ez pedig egy orosz rakétavezérlő